Eötvös József: VÉGRENDELET.
VÉGRENDELET.
Ha majdan átfutottam
Göröngyös útamat,
S hova fáradtan érek,
A sír nyugalmat ad:
Göröngyös útamat,
S hova fáradtan érek,
A sír nyugalmat ad:
Márvány szobor helyébe,
Ha fenmarad nevem,
Eszméim győzedelme
Legyen emlékjelem.
Ha fenmarad nevem,
Eszméim győzedelme
Legyen emlékjelem.
S ha majd kijőtök néha
S megálltok síromon,
Zengj étek el a legszebb
Dalt néma hantomon.
S megálltok síromon,
Zengj étek el a legszebb
Dalt néma hantomon.
Magyar dalt, lelkesítőt,
Melynél a szív dobog,
Tán halva is megértem,
S keblem hevűlni fog.
Melynél a szív dobog,
Tán halva is megértem,
S keblem hevűlni fog.
És sírjatok egy könnyet
Barátotok felett:
Dalt érdemelt, mert költő,
Könnyet, mert szeretett.
Barátotok felett:
Dalt érdemelt, mert költő,
Könnyet, mert szeretett.
1848.
