Földi János: Lesbiához.
És a' mord Öregek' komor beszédit
Eggy fél pénzre betsűljük öszvességgel.
Lám a' Nap le-mégyen, meg' újra fel-nő.
Nékünk eggyszer enyész rövid világunk
'S hosszú éjet örökre kell alunnunk.
Adj tsókot nékem ezret, újra százat,
Osztán adj ezeret, meg' újra százat;
Osztán más ezeret, meg' újra százat,
Osztán majd ha sok ezreket vejéndünk,
Tévesszük mi is öszve, hogy ne tudjuk
Vagy hogy meg ne sokalja már irígy szem,
Számát tudva mi ennyi tsókjainknak.