József Attila: CSENGŐ
Felfedezni csak az tudta,
Aki kedvese kék szemét
Elfeledni sohasem tudta.
Valaki megérkezett.
A hajnalnak is sok csengője van,
A hajnal
Fiatalasszonyok szívéből keletkezett.
A bokrok közé dobta csengőjét
S most halványan figyel az elvesztett csengő szavára.
S egy gazdag úr
Csengőt akasztott szolgája nyakába.
Néha átszáll a szolga álmán.
Ha nem volna csengő akkor én magam
Kitalálnám.