Juhász Gyula: In memoriam...
Kitől e lelket örököltem,
Mely mindig messze, messze néz,
(Örök, azúr tengerre kész)
Apám alszik szegedi rögben.
Fiatal lelke kikötője.
Fájó honvágyat végtelen
Egek után mély tengeren
Apámtól nyertem én örökbe.
Az albumát néztem heverve,
A szőnyegen merengve én
S az Adria kék tengerén
Lengett a lelkem, nyári lepke.
Mely messze tengerekre néz,
A fekete szegedi rögben
Mit álmodik ma éji csöndben
Apám, a régi tengerész?...