Juhász Gyula: Békét!
Békét!
A jobb világról, boldogabb világról
Szavalsz, szavalsz, szent forradalmi mámor.
Szavalsz, szavalsz, szent forradalmi mámor.
És egyre szürkébb lesz e szürke élet
És örömünk, mint vert had, messze széled.
És örömünk, mint vert had, messze széled.
És boldogságunk sápad, mint fogyó hold
És föld alá megy minden, ami jó volt.
És föld alá megy minden, ami jó volt.
Kivándorolni innen, ó de merre?
Elmenni, mint a felleg, tengerekre?
Elmenni, mint a felleg, tengerekre?
Mint a daru, ha ősz jön és ha köd jön
S valami messze, nem járt, tiszta földön,
S valami messze, nem járt, tiszta földön,
Az Indiákon vagy a szűzi holdban
Mindent feledni boldog elhagyottan,
Mindent feledni boldog elhagyottan,
Véres kezünket csillagfény hűsébe
Áztatni és zokogni: béke, béke!
Áztatni és zokogni: béke, béke!
