Juhász Gyula: Ibolyka IV.
Ibolyka IV.
Virágszirom fehére, puhasága
Villog, vakít lányos, gyöngéd nyakán...
Ó, mért fordít hátat felém a drága?
Édes kis arcát mért nem láthatám?
Villog, vakít lányos, gyöngéd nyakán...
Ó, mért fordít hátat felém a drága?
Édes kis arcát mért nem láthatám?
| (Gács) |
Csak a tükörben, mint hattyú a tóban,
Ring arca mása, a halvány való.
És a tükör fölszikrázik ragyogva,
Mert szeme tűz rá, a fölcsillanó.
Ring arca mása, a halvány való.
És a tükör fölszikrázik ragyogva,
Mert szeme tűz rá, a fölcsillanó.
| (Juhász) |
Fejét szép, fényes glóriába vonja,
Villanyvilágban villogó haja
És homlokán sötétlő bársonyszalag,
Mint napsugárban egy kis éjszaka.
Villanyvilágban villogó haja
És homlokán sötétlő bársonyszalag,
Mint napsugárban egy kis éjszaka.
| (Magyar) |
S ha rádvilágít aztán nemsokára
Az éjszakában forró napsugár,
A kávéházi öreg poétákra
Is gondolj néha-néha kisleány.
Az éjszakában forró napsugár,
A kávéházi öreg poétákra
Is gondolj néha-néha kisleány.
| (Terescsényi) |
1920
