Juhász Gyula: Ibolyka III.
Szép ibolyákra gondolunk mi négyen,
És úgy ülsz itt, a kávépalotában,
Mint ibolyácska, mohos fák tövében.
(Terescsényi) |
Meleg foltokká mélyül a hajadban...
Ó, merjem-e leírni? ... szív a szívre
Vonhatlak-e majd egy szent pillanatban?
(Gács) |
Bús muzsikása bánatnak az éjben,
Holdamnak nézlek, hova árva, fáradt
Panaszom fölszáll és fájó reményem.
(Juhász) |
Az életútnak; enyhülést remélek
Én, aki járom, csudát várva-várva
A biztatástól: "Nézz rám: szép az élet!"
(Magyar) |