Juhász Gyula: A "NAZARÉNUS"
Megtiltja ezt az Úr parancsolatja.
Ő olvas a nagy, ósdi bibliából
És vétkeit bűnbánattal siratja.
Nagy vétke van, súlyos és veszedelmes,
Ember szemébe nézni is alig mer.
Korán hajnalban dolgozott a népség,
A gabonát hosszú keresztbe rakta
És keveselte egyre, egyre bérét.
Rimánkodának ők, majd dühbe jőve
Reárohantak a földbirtokosra,
A ház fölgyújtva, az ajtó betörve.
Izmos kezében gyilkoló szekerce,
A bosszúszomj ég gyilkoló kezében,
Úgy ront be ő, bosszút, átkot lehelve.
A birtokost, a remegő aggastyánt
Szekercéjével ádázul lecsapja,
Aztán rohanva száguld a vetésbe',
Lecsillapul, eltűnik bősz haragja.
Ki fegyvert nem fog a hon védelmére,
De ha a szenvedélye elragadja,
Baltát emel egy aggastyán fejére.