Kaffka Margit: A PORCELÁN PAVILLON
Fehér és zöld porcelánból
Díszlik egy szép pavillon.
Ívlik a jáspis-híd által; -
Parttól a pavillonig
Szökken a híd.
Jóbarátok szép sorjában
Ülnek. Mind iszik, nevet.
Némelyik ír verseket.
Hátracsüng. Selyemkámzsájuk
Kényesen nyakukba hullva.
- Ifjak, szépek, jóbarátok.
Újralátszik mindez szépen,
Fehér és zöld tükörképben,
Porcelános tisztán, büszkén!
Fordított alakja át; -
És sok ifjú jóbarát
Verset ír, kacag, iszik.
A fehér-zöld pavillonban,
Mely a tornyán áll azonban
A kerek tó tükörén.