Komjáthy Jenő: A BÖLCSÉSZ ÉS A TEREMTŐ
A BÖLCSÉSZ ÉS A TEREMTŐ
B. Miért teremtél olyan sok szemet?
T. Hogy mindenikkel téged nézzelek.
T. Hogy mindenikkel téged nézzelek.
B. Mért alkotál töméntelen kezet?
T. Hogy téged sújtsalak s öleljelek.
T. Hogy téged sújtsalak s öleljelek.
B. Mért alkotál fölösleg lábakat?
T. Hogy utolérjelek s fussalak.
T. Hogy utolérjelek s fussalak.
B. Miért teremtél tenger sok szivet?
T. Hogy leljek egyetlen igazat és hivet.
T. Hogy leljek egyetlen igazat és hivet.
B. Mért nem adál mindennek szárnyakat?
T. Hogy kiknek nincs, repülni vágyjanak.
T. Hogy kiknek nincs, repülni vágyjanak.
B. Mért gyötri elmém milljó gondolat?
T. Hogy belássad hívságos voltodat.
T. Hogy belássad hívságos voltodat.
B. Mért van a szívben tenger fájdalom?
T. Üdvöm soha ki nem zokoghatom.
T. Üdvöm soha ki nem zokoghatom.
B. Miért korlátozod folyvást magad?
T. Hogy kitörnöm legyen mindég szabad.
T. Hogy kitörnöm legyen mindég szabad.
B. Mért oly szilárd a világegyetem?
T. Hogy elfuvallja egy leheletem.
T. Hogy elfuvallja egy leheletem.
B. Miért teremtéd a világokat?
T. Mert egyedül lennünk őskárhozat.
T. Mert egyedül lennünk őskárhozat.
B. Tennenmagadnak nem voltál elég?
T. Ah, semmi sem valék, míg minden nem levék!
T. Ah, semmi sem valék, míg minden nem levék!
