Komjáthy Jenő: TÖRT
TÖRT
Babonás hatalom járma alatt
Nyög a földön érzés, gondolat.
Szakadozva, csonka alakban
Jelenik meg a láthatatlan.
Töredezve, ferde tükörben
Jelenik meg a pipogya rögben
Az Isten.
Nyög a földön érzés, gondolat.
Szakadozva, csonka alakban
Jelenik meg a láthatatlan.
Töredezve, ferde tükörben
Jelenik meg a pipogya rögben
Az Isten.
Rokonát a rokon nem leli föl,
Örökös a magány, nem veri föl
Zeneszóval a vidám, igazi testvér;
Csak árnyat ölel az, aki eszmél,
Hiába ver a szíve sebesebben:
Töredék marad a földön, esetlen
A Szellem.
Örökös a magány, nem veri föl
Zeneszóval a vidám, igazi testvér;
Csak árnyat ölel az, aki eszmél,
Hiába ver a szíve sebesebben:
Töredék marad a földön, esetlen
A Szellem.
Gyönyörű, de fátyolozottan
Jelenik meg a lenge sorokban;
Sanyarú, szomorú sorsa: enyészet.
S ah! Vére-kiontva ér kora véget -
Az okát hiába keresném -
E siralom keresztjén
Az Eszmény.
Jelenik meg a lenge sorokban;
Sanyarú, szomorú sorsa: enyészet.
S ah! Vére-kiontva ér kora véget -
Az okát hiába keresném -
E siralom keresztjén
Az Eszmény.
