Kosztolányi Dezső: ÁDÁM
ÁDÁM
Rainer Maria Rilke
Megdöbbenve áll a székesegyház
csúcsivén, az ablakrózsa mellett
és mellében elfúl a lehellet,
hogy hová nőtt az a végtelen láz,
csúcsivén, az ablakrózsa mellett
és mellében elfúl a lehellet,
hogy hová nőtt az a végtelen láz,
amely őt ily polcra állította.
S fölmagaslik s örvend élni, szívós
tetterővel, mint az a földmíves,
aki dolgozott, nem tudva nyomba
S fölmagaslik s örvend élni, szívós
tetterővel, mint az a földmíves,
aki dolgozott, nem tudva nyomba
az új föld felé utat találni
a telt és kész Édenkerten által.
Istennel nehéz volt pörbe szállni,
a telt és kész Édenkerten által.
Istennel nehéz volt pörbe szállni,
mert nem engedett s felette bőszül,
újra és meg újra, új halált hal.
Ám az ember megmaradt: a Nő szül.
újra és meg újra, új halált hal.
Ám az ember megmaradt: a Nő szül.
