Kosztolányi Dezső: A NÉMEAI SZÖRNY
a szörny nyomán, nem hallszott semmi más,
csak egy iszonyú, tompa orditás.
A nap leáldozott. És néma csend lőn.
az ugaron tüskön-bokron szalad,
meglátta a berzenkedő vadat
s szeme fehérje rémesen kitágult.
Torkával a vérző egekre förmedt,
egy kéz csikarta a sörényt, az orrot;
Herkules állt ott állatbőr-köténnyel,
és az ember a szörnnyel egybeforrott.