Kosztolányi Dezső: A ZENE
A ZENE
Charles Baudelaire
A zene néha rám zúg, mint a tenger!
A ködbe, éjbe, míg a fergeteg ver,
| Az ég felé, hahó! |
| száll egy sebes hajó; |
mellem feszül, tüdőm, mint a vitorla,
előttem a hullámok szilaj orma,
| nekidagad vadul, |
| s az éjszaka lehull; |
érzem, hogy süllyedek, üvölt a víz,
a zivatar, az orkán szárnya visz,
| s a romlás kéje vár, |
bölcsőm az őrült tengerár. -
álmatlan bánatom!
| Máskor meg síma tükrén ringatom |
