Kosztolányi Dezső: AZ ÁTOK
ily teher sok Sisyphusnak,
napjaink hamar elúsznak
s a Művészet hosszú, hosszú.
ismeretlen sirba térek,
és halotti, bús zenémet
szívem, e gyászdob kopogja.
hol mérőón, csáklya sincsen,
csak felejtés és magány.
és illatja titkok titka
a halálos éjszakán.