Kosztolányi Dezső: HÁROM ÉV MÚLVA
Sétálok a kert drága, halavány,
édesdeden andalgó sugarán.
Nedves tüzek szikráznak fel a porbul.
pár kertiszék, egy hosszú árnyas út,
a szökőkút ezüstös ajka zúg,
panaszkodik, pityereg sírva, lassan.
pár liliomszál merevül kevélyen,
a lombokon madárdal rezeg át.
csöndben mállik-kopik agg vakolatja,
s hervadnak a keserű rezedák.