Kosztolányi Dezső: SZEPTEMBERI CSEND
Az ősz csak nyári bús emlékezet.
A holt levél békésen csüng a gallyán.
A földnek áldott arca dús erőbe
leheli a teljes, mély életet.
Kacéran nézdeli magát a domb,
gazdag szőlőlevéllel telenőve.
vakítva ég az izzó kőtetőzet,
álmos baromfiak bús zaja dong.
künn a mezőn a titkos munka forr,
a szorgalmas sugarak kergetőznek,