Kosztolányi Dezső: A RÉGI MEG AZ ÚJ ASSZONY
A RÉGI MEG AZ ÚJ ASSZONY
Zenepalota
A hegyre ment, hogy vadfüvet szakasszon,
hát az urát találta ott az asszony.
Eléje térdepelt, így suttogott:
"Mondd meg nekem, milyen új asszonyod?"
"Az új asszony jó, van is esze néki,
de mégsem olyan édes, mint a régi.
Kedves beszédű, szebbet sem remélnék,
de nem egyformán dolgos a fehérnép.
Az új asszony elém jön, az úton vár,
a régi már intett a vártoronynál.
Az új asszony selyemszállal hímez,
a régi varrt, nem nyúlt ilyesmihez.
A hímzés lassú, kényes úri pompa,
ám a varrásból öt láb kész naponta.
Ha nézem a hímzést s az ő varrását,
látom, hogy ennek nem lelem a mását."
hát az urát találta ott az asszony.
Eléje térdepelt, így suttogott:
"Mondd meg nekem, milyen új asszonyod?"
"Az új asszony jó, van is esze néki,
de mégsem olyan édes, mint a régi.
Kedves beszédű, szebbet sem remélnék,
de nem egyformán dolgos a fehérnép.
Az új asszony elém jön, az úton vár,
a régi már intett a vártoronynál.
Az új asszony selyemszállal hímez,
a régi varrt, nem nyúlt ilyesmihez.
A hímzés lassú, kényes úri pompa,
ám a varrásból öt láb kész naponta.
Ha nézem a hímzést s az ő varrását,
látom, hogy ennek nem lelem a mását."
