Kosztolányi Dezső: ÖZVEGYEMBER AZ ASSZONY HALÁLA UTÁN
ÖZVEGYEMBER AZ ASSZONY HALÁLA UTÁN
Zenepalota
Elmentem, ajtót-ablakot bezárva,
otthon maradt három anyátlan árva.
Künn a piacon láttak a barátok,
sírtam előttük, földre vert az átok.
Egy kis kalácsot, éhes a poronty,
zokogtam és lerogytam, mint a rongy,
jajgatva és vívódva és esengve.
Barátaim pénzt loptak a zsebembe.
Otthon se leltem a sebemre írt,
az árva mind az anyaölbe sírt.
Jártam le-föl, megsemmisülve, kába
bánattal az üres, kongó szobába.
Aztán megint elmentem, mint előbb:
"Nem gondolok rá, elfelejtem őt."
otthon maradt három anyátlan árva.
Künn a piacon láttak a barátok,
sírtam előttük, földre vert az átok.
Egy kis kalácsot, éhes a poronty,
zokogtam és lerogytam, mint a rongy,
jajgatva és vívódva és esengve.
Barátaim pénzt loptak a zsebembe.
Otthon se leltem a sebemre írt,
az árva mind az anyaölbe sírt.
Jártam le-föl, megsemmisülve, kába
bánattal az üres, kongó szobába.
Aztán megint elmentem, mint előbb:
"Nem gondolok rá, elfelejtem őt."
