Kosztolányi Dezső: EGY ÁTOK
EGY ÁTOK
Míg én zokogva elrobogtam,
ti engemet megátkozátok.
S most a szivemre kő gyanánt hull
egy átok.
ti engemet megátkozátok.
S most a szivemre kő gyanánt hull
egy átok.
Romlott szivem vérével én most
sötétre festem a világot
és húzva húz vadul felétek
egy átok.
sötétre festem a világot
és húzva húz vadul felétek
egy átok.
Fulladva és lihegve hordom,
reám kacagnak a leányok
s átok ragyog égő szemükben -
egy átok.
reám kacagnak a leányok
s átok ragyog égő szemükben -
egy átok.
A sír felé húz e nehéz kő,
mindent örök borúba látok,
él egy leány és vár reám, mint
egy átok.
mindent örök borúba látok,
él egy leány és vár reám, mint
egy átok.
Sokszor hörögve ágyra dőlök,
mikor elhagynak a barátok
s belésüvítem a sötétbe:
Ó, átok!
mikor elhagynak a barátok
s belésüvítem a sötétbe:
Ó, átok!
1905
