Kosztolányi Dezső: AZ ÉN SÍREMLÉKEM
AZ ÉN SÍREMLÉKEM
Frank Wedekind
Ha egyszer e cudar világból
síromba űz a fájdalom,
tűzzétek fel koldusbotomra
- madárijesztőnek - mogorva,
gyászos, fekete kalapom.
síromba űz a fájdalom,
tűzzétek fel koldusbotomra
- madárijesztőnek - mogorva,
gyászos, fekete kalapom.
Egykor sötét, nagy karimáját
zöld lomb övezte ékesen.
Megtépte most az ősz viharja
és piszkosan, kuszán takarja
korán lecsüggedett fejem.
zöld lomb övezte ékesen.
Megtépte most az ősz viharja
és piszkosan, kuszán takarja
korán lecsüggedett fejem.
Koldusbotom békén viseltem,
míg szűzfehér ábrándjaim
tajtékkal köpte be a hidra,
s hogy futni kezdtem, tagjaimra
kék csíkot vert a béna kín.
míg szűzfehér ábrándjaim
tajtékkal köpte be a hidra,
s hogy futni kezdtem, tagjaimra
kék csíkot vert a béna kín.
S elért a szörnyű hidra mérge,
az átkozott, undok ragály,
a földi átkok legnagyobbja;
most kúszom árván vánszorogva,
míg egyszer a sors lekaszál.
az átkozott, undok ragály,
a földi átkok legnagyobbja;
most kúszom árván vánszorogva,
míg egyszer a sors lekaszál.
