Kosztolányi Dezső: MENINGITIS TUBERCULOSA
MENINGITIS TUBERCULOSA
Frank Wedekind
A szem forog, kancsítva néz,
kaparász lázasan a kéz,
leget a száj fulladva szív,
már majd hogy meg nem áll a szív.
kaparász lázasan a kéz,
leget a száj fulladva szív,
már majd hogy meg nem áll a szív.
A fejbe régen éj tanyáz,
nem bántja már a kín, a láz,
az álmos ajk dalol, örül,
mint esti szél a sír körül.
nem bántja már a kín, a láz,
az álmos ajk dalol, örül,
mint esti szél a sír körül.
A kéz parázslik és keres,
krétafehér és kék-eres;
a verejték úgy gőzölög,
mint harmat a virág fölött.
krétafehér és kék-eres;
a verejték úgy gőzölög,
mint harmat a virág fölött.
A szem tüzel, fütyül a mell,
a néne doktorért fut el,
az apa zsémbel, mily beszéd,
az anya tördeli kezét.
a néne doktorért fut el,
az apa zsémbel, mily beszéd,
az anya tördeli kezét.
Bejő három síró anyó,
megárad ajkukon a szó:
Ó Istenem, ó Szűz Anyám,
szegény, szegény kis árva lány!
megárad ajkukon a szó:
Ó Istenem, ó Szűz Anyám,
szegény, szegény kis árva lány!
Könnyezve, reszketőn, balul,
mindhárom a diványra hull;
az anya kávét hoz nekik,
és égre szögzik szemeik.
mindhárom a diványra hull;
az anya kávét hoz nekik,
és égre szögzik szemeik.
A gyermek halkan felzokog -
de nem hallják az asszonyok,
vitáznak cselédbér felől -
s egy ifjú élet összedől.
de nem hallják az asszonyok,
vitáznak cselédbér felől -
s egy ifjú élet összedől.
