Kosztolányi Dezső: REKKENŐ NAP
tompa zajjal hull le evezőm,
fényes őrök, égi silbakok,
merre, merre késtek, csillagok?
Mit susogsz, nád, búsan-szemtelen?
Itt az örvény s az ég messze ott,
mért nem jöttök még ti, csillagok?
szüntelenül a mély víz alól,
menj, te rém s habok, ti csillanók,
mégse, mégse jöttök, csillagok?
jaj de vártam! Gyér fény szálldogál,
azt se tudtam már, hogy hol vagyok.
El ne hagyjatok ti, csillagok.