Kosztolányi Dezső: A KAMCSATKAI KÖLTŐ
ez a keserű pilula.
gúnyoljanak a kóficok.
néped még kenyeret se oszt.
csúfolnak és néznek bután.
Majd ő fog megsegítni, bumm.
milyen öröm, mily égi juss.
Patvarba, gyönyörű vigasz.
Míg él, bohóc e bús hazán.
jön egy tanár és fölfedez.
hogy mily mesés és mily csodás.
a koporsóban ez se bánt.
s imád a néped, istenül,
simára rágicsált a nyű.
bedőlt, besüppedt por-halom.
Kamcsatka hímes mezején.