Kosztolányi Dezső: TÉLI ÉJSZAKA
a tengerparton tündököl a hó,
csikorog-omlik a lágy takaró;
és halvány pára lesz a sóhajomból.
a hold, bámulva a fehér sikot,
egy vén fenyő árnyéka látszik ott,
hogy görcsösen a szörnyű földre görbül,
Vedd vérem, ó Köd, Fagy, tüzét fogyaszd
és oltsd el ezt a háborgó tavaszt.
Felordítok: Ó tél! Ó éjszaka,
mondd, mit csinál lenn a holtak hada?