Kosztolányi Dezső: ESŐ, SZÉL, ÁRNYÉK
Eső a tóban!
Lelkem, mi vagy, ha hánykolódsz szomorgón?
Szél a hegyormon!
Lelkem, újulsz-e, mondd, reád mi vár még?
Barlangban árnyék!
Eső a tóban!
Szél a hegyormon!
Barlangban árnyék!
szél sóhajom, mely szüntelen megéled,
vigasztalan árnyék gyötör örökre,
eső és szél és árnyék ez az élet.