Kosztolányi Dezső: VÍZ AZ ÉJBEN
zaj, kósza kigyó, apró zizzenés,
mikor vagy hó, mikor vagy tenger és
mikor felhő, kiszáradt meder-ágy
visszhangja, mely az égbe vágy?
Beszélj.
- Nem szólok: végy a szádba, hűtsd a lázad,
én csók vagyok neked, nem magyarázat.
Irgalmas, éji jóságommal érd be,
a többit hagyd az árnyra és az éjre,
a szomjas ajkat oltom csöndesen
s az csak iszik, nem kérdez sohasem.