Madách Imre: Hódolat Máriának
Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat, szerelmet,
Te a nap, én meg a fűszál,
Mely nyíló általad lett.
Minden vágyat, szerelmet,
Te a nap, én meg a fűszál,
Mely nyíló általad lett.
Fogadd el, lányka, szívesen
Mit szellemed teremte,
Minden fűszálnak nyílnia
A nap is megengedte.
Mit szellemed teremte,
Minden fűszálnak nyílnia
A nap is megengedte.
És bár egy-egy életsugárt
Lövel minden virágra,
Nem ég kevésbbé fényesen
Ragyogó koronája,
Lövel minden virágra,
Nem ég kevésbbé fényesen
Ragyogó koronája,
Nem mondom én se, hogy szeress,
Csak adj sugárt, hogy éljek,
S neked virágként illatot,
Színt, harmatot szenteljek.
Csak adj sugárt, hogy éljek,
S neked virágként illatot,
Színt, harmatot szenteljek.
