Petőfi Sándor: ERESZKEDIK LE A FELHŐ...
ERESZKEDIK LE A FELHŐ...
Ereszkedik le a felhő,
Hull a fára őszi eső,
Hull a fának a levele,
Mégis szól a fülemile.
Hull a fára őszi eső,
Hull a fának a levele,
Mégis szól a fülemile.
Az óra jó későre jár.
Barna kislyány, alszol-e már?
Hallod-e a fülemilét,
Fülemile bús énekét?
Barna kislyány, alszol-e már?
Hallod-e a fülemilét,
Fülemile bús énekét?
Záporeső csak ugy szakad,
Fülemile csak dalolgat.
Aki bús dalát hallgatja
Megesik a szíve rajta.
Fülemile csak dalolgat.
Aki bús dalát hallgatja
Megesik a szíve rajta.
Barna kislyány, ha nem alszol,
Hallgasd, mit e madár dalol;
E madár az én szerelmem,
Az én elsohajtott lelkem!
Hallgasd, mit e madár dalol;
E madár az én szerelmem,
Az én elsohajtott lelkem!
Cseke, 1846. október 1 - 7.
