Reviczky Gyula: «Szavanarólá»-ból
«Szavanarólá»-ból
- Lenau -
Az ima béke-balzsamával
Istenbe víg elolvadás;
Uristenünk örök dalával
A legbensőbb összhangozás.
Istenbe víg elolvadás;
Uristenünk örök dalával
A legbensőbb összhangozás.
A meddig itt küzdködve vérzünk,
S a béke mint hajnal leszáll,
Sajogva legmélyebben érzünk,
Legbensőbb eszme a - halál!
S a béke mint hajnal leszáll,
Sajogva legmélyebben érzünk,
Legbensőbb eszme a - halál!
Ha a világ mézes beszéde
Elégitett ki, bókola,
Fejedre végromlást idéze,
Judási szája csókola.
Elégitett ki, bókola,
Fejedre végromlást idéze,
Judási szája csókola.
Kettő a lélek paripája:
Egy jó és egy haszontalan;
Maga mint gazda ül reája
S lovával összeforrva van.
Egy jó és egy haszontalan;
Maga mint gazda ül reája
S lovával összeforrva van.
Szerelmünk csókokat nem olvas;
A hős ellenre nem tekint;
Szakad a mennyből záporomlás,
Hogy a föld meg sem issza mind.
A hős ellenre nem tekint;
Szakad a mennyből záporomlás,
Hogy a föld meg sem issza mind.
Sok a botrány, tagadhatatlan,
S gazság e széles földtekén;
De czudarabb dolog alig van,
Mint a lator, biró levén.
S gazság e széles földtekén;
De czudarabb dolog alig van,
Mint a lator, biró levén.
Megy a vándor sötét vadonban,
Kezébe fogja fegyverét;
Ellopja a zsivány azonban
S orvul hasítja meg fejét.
Kezébe fogja fegyverét;
Ellopja a zsivány azonban
S orvul hasítja meg fejét.
Te képed, ó törvény, e szablya!
S a bíróság mi volna más:
Erdőkön lappangó haramja,
S csapása a halálcsapás!
S a bíróság mi volna más:
Erdőkön lappangó haramja,
S csapása a halálcsapás!
