Somlyó Zoltán: UTCAI SZONETT
UTCAI SZONETT
Széttárt, nagy utcák; külvárosi ebcsahos útak;
cellaízű, mohos szobáknak kalandosan összeverődő ára.
Hajnali lenyugvás; ébredés szürkén, álmosan, este:
veletek is leszámoltam, végeztem, - valahára!
cellaízű, mohos szobáknak kalandosan összeverődő ára.
Hajnali lenyugvás; ébredés szürkén, álmosan, este:
veletek is leszámoltam, végeztem, - valahára!
Egy szoba, egy kopott, súlyos ruha és egy lány!
Egy út: haza, törődve, reggel és egy: az estbe, egyformán álmos.
Öltözködés sietve: miért? Gyors ágybalépés : mivégre?
Tegnap és Holnap: élők. A ma mindig magányos!
Egy út: haza, törődve, reggel és egy: az estbe, egyformán álmos.
Öltözködés sietve: miért? Gyors ágybalépés : mivégre?
Tegnap és Holnap: élők. A ma mindig magányos!
Megvetett ágy ne pörgessen rám tátongó, huzavona álmot!
Falon ne lógjon egyetlen kabátom, amelyben nyögve járok!
Ajtó ne álljon útat ijesztőn, lesve, míg rátalál az öklöm.
Falon ne lógjon egyetlen kabátom, amelyben nyögve járok!
Ajtó ne álljon útat ijesztőn, lesve, míg rátalál az öklöm.
Beléalszom magam az utcán a tegnapból a mába;
testem vonagló búja fúljon kabátom sötét vonalába,
míg enmagamtól envégem, ennyugalmam csöndben elöröklöm.
testem vonagló búja fúljon kabátom sötét vonalába,
míg enmagamtól envégem, ennyugalmam csöndben elöröklöm.
