Somlyó Zoltán: PAPOK
PAPOK
1
Mindig reverendába szerettem volna járni,
lengő aranyba, melynek ráncába fény ragyog;
fehér, kasmír-omlású, vagy fekete selyembe
méltóságteljes fejjel, akárcsak a papok.
lengő aranyba, melynek ráncába fény ragyog;
fehér, kasmír-omlású, vagy fekete selyembe
méltóságteljes fejjel, akárcsak a papok.
Állig begombolózva, polgári dísztül menten,
felette a tömegnek, titokkal teljesen;
mint akit apró dolgok kis színe meg sem érint,
mindíg a jót kinálva, mindíg isten-lesen...
felette a tömegnek, titokkal teljesen;
mint akit apró dolgok kis színe meg sem érint,
mindíg a jót kinálva, mindíg isten-lesen...
Magas szószéken állni, mint a kiválasztottak,
kiket magából büszkén emel ki a tömeg;
a lelkekbe is látni, a szív kérgébe nyúlni,
a lényeg elkígyózó vonalát fogni meg...
kiket magából büszkén emel ki a tömeg;
a lelkekbe is látni, a szív kérgébe nyúlni,
a lényeg elkígyózó vonalát fogni meg...
És jobbra-balra tartva, lányoknak és fiúknak
odakínálni csókra püspöki gyűrümet.
S a poklok rőt tüzétől elrántani, megóvni
a fej három nyílását: szemet, szájat, fület...
odakínálni csókra püspöki gyűrümet.
S a poklok rőt tüzétől elrántani, megóvni
a fej három nyílását: szemet, szájat, fület...
2
Hisz mind papok vagyunk mi, kiket sínek közé zár
az égi felelősség! A bűn e víg-boros
szemébe nézve egy lesz a koldús és a Cézár:
mind apró szerzetes lesz, vagy délceg bíboros.
az égi felelősség! A bűn e víg-boros
szemébe nézve egy lesz a koldús és a Cézár:
mind apró szerzetes lesz, vagy délceg bíboros.
A kicsi kis bűnökkel fertőzi a világot,
s évszázadok ködével a büszke Borgiák;
s mit meg nem tudott szülni az ő szivük: helyettük
mi sírjuk el a csöndes misericordiá-t...
s évszázadok ködével a büszke Borgiák;
s mit meg nem tudott szülni az ő szivük: helyettük
mi sírjuk el a csöndes misericordiá-t...
És a kereszten függőt mi élesztjük erőben,
azt, aki ma is él még, aki vér, aki hús...
Ott hordja öntudatlan a vérben s a velőben
Őt a keresztyén páter s a zsidó rabbinus...
azt, aki ma is él még, aki vér, aki hús...
Ott hordja öntudatlan a vérben s a velőben
Őt a keresztyén páter s a zsidó rabbinus...
Megáldjuk néma szájjal a bukdácsoló mankót,
és fénylő ihletünkkel kenjük a rút fekélyt;
a táncolók hadd járják a kánkánt meg a tangót,
mámoruk nem riasztja sötétebbre az éjt...
és fénylő ihletünkkel kenjük a rút fekélyt;
a táncolók hadd járják a kánkánt meg a tangót,
mámoruk nem riasztja sötétebbre az éjt...
S ha nem is zengi ajkunk hangos szóval a zsoltárt,
s ha nincs is, aki gyónjon előttünk szeliden:
a levegőnek selymén állítgatjuk az oltárt,
s mindenegy "nem"-re százszor bólintjuk, hogy "igen"...
s ha nincs is, aki gyónjon előttünk szeliden:
a levegőnek selymén állítgatjuk az oltárt,
s mindenegy "nem"-re százszor bólintjuk, hogy "igen"...
3
Mert ez a rövid élet még kurtább egyszeregyje!
Vitatkozol: van isten?... nincs isten?... S ezalatt
lassan fel is jutottál, és vakon fel, a hegyre
s lebuktál... S nélküled jő a szőke virradat...
Vitatkozol: van isten?... nincs isten?... S ezalatt
lassan fel is jutottál, és vakon fel, a hegyre
s lebuktál... S nélküled jő a szőke virradat...
S mi ott állunk sírodnál, a ködbe, láthatatlan,
és istenig emeljük elárvult tetemed;
és pontot tesz vitában és pontot tesz a dalban
a föld barna göröngye, mely lágyan betemet...
és istenig emeljük elárvult tetemed;
és pontot tesz vitában és pontot tesz a dalban
a föld barna göröngye, mely lágyan betemet...
... Kéjtől üvölt, vagy kíntól jajong a föld vadonja,
az út magátul készül, kegyesen, okosan;
pap itten minden ember, s minden asszony Madonna,
csak nem tudják, hogy jóság él szívükben, sokan...
az út magátul készül, kegyesen, okosan;
pap itten minden ember, s minden asszony Madonna,
csak nem tudják, hogy jóság él szívükben, sokan...
