Somlyó Zoltán: RÉGI VÁROSOK
RÉGI VÁROSOK
E csöndes kis szoba mit sem tud arról,
hogy ki is az, aki most itt lakik.
Hogy mily kisértetek suhannak át rajt
régi zenékkel esttől hajnalig.
hogy ki is az, aki most itt lakik.
Hogy mily kisértetek suhannak át rajt
régi zenékkel esttől hajnalig.
A villanyvárosról, hol ifjú voltam:
hős Váradról mit tudnak a falak?
Vagy sejtik-é, hogy mit álmodtam egykor,
szőke Szeged, míg téged jártalak?...
hős Váradról mit tudnak a falak?
Vagy sejtik-é, hogy mit álmodtam egykor,
szőke Szeged, míg téged jártalak?...
Be idegen e négy falnak a borzas,
fekete fej s a szabadkai út,
hol aranypénzes nyaku lányok ajkán
ittam a csókos bunyevác aszút...
fekete fej s a szabadkai út,
hol aranypénzes nyaku lányok ajkán
ittam a csókos bunyevác aszút...
Csöndes szobává lett a hangos élet,
éjjente öt-hat kis lépés, le-fel...
S a kurta út mérföldekre világol
a régi városok színeivel...
éjjente öt-hat kis lépés, le-fel...
S a kurta út mérföldekre világol
a régi városok színeivel...
S mikor a kakas Váradon megszólal,
én idehallom s behúnyom szemem...
Úgysincs több hajnal, csak az, ami elmúlt...
Ahogy elalszom, ráemlékezem...
én idehallom s behúnyom szemem...
Úgysincs több hajnal, csak az, ami elmúlt...
Ahogy elalszom, ráemlékezem...
