Tóth Árpád: A VÉRNEK ÉS NYOMORNAK IDEJÉN...
Ostobaság és temetői férgek
Évadján árván élek én,
Mert nincsen bátorságom venni mérget,
S az égre sem nézhetek, drága fény
Gyúl ott, alkonyat, égi ünnepélyek,
Jaj, csak körül a gyászba nézhetek
S önön szívembe, mely nagyon beteg...