Vörösmarty Mihály: A SZERELMETLEN
A SZERELMETLEN
Fájdalmasan folyt sok napom ifjuság
Szép kezdetében bús szerelem miatt,
Szép kezdetében bús szerelem miatt,
| Örömtelen foly alkonyában |
| A szerelem lobogása nélkül. |
Elhűlve bolygok zöld tavasz ékein,
Nincs annyi lelkem mint egy az ágakon
Nincs annyi lelkem mint egy az ágakon
| Repkedve játszó kis madárnak, |
| Mely rövid álmairól danolgat; |
És híja társát, csalja szerelmesen
S minden kicsin toll rajta örűl, keserg:
S minden kicsin toll rajta örűl, keserg:
| Én a telek vad pusztaságát |
| S hordozom a jegeket szivemben. |
Oh ifjukornak bíboros istene!
Még nincs-e tiltva visszamosolyganom,
Még nincs-e tiltva visszamosolyganom,
| S tündér szerelmek rózsaberkén |
| Szednem az égi gyönyör virágit? |
Oh add meg ismét a zokogó panaszt,
A fájdalomnak kínait, édeit,
A fájdalomnak kínait, édeit,
| Adj egy sohajtást - s életemmel |
| Hagyd lobogó tüze közt enyészni. |
Börzsöny (?), Pest (?), 1825
