Ternyő tiszafa.
Ternyő tiszafa.
Taxus baccata L. – (Tiszafenyő. – Term. r.: Tiszafafélék. Taxaceae.) – Fa. 10–18 m. Levelei fésűsen két sorban állanak, 2–3 cm. hosszúak és 2·5 mm. szélesek, hegyesek, sötét, fényeszöldek; visszájok halványsárgászöld. Apró barkaszerű porzós virágai a levelek hónaljában az ágak alsó oldalán állanak. Termése, illetőleg magja csésze alakú piros, húsos álbogyó; magja kemény, fedele csontos. Terem hegyvidéki erdőkben szórványosan az egész országban. 3–4.
Kihaló félben lévő fa. Szépségénél és vereslő fájának rendkivűli értékénél fogva megérdemelné a terjesztést. Fája páczolva alig különböztethető meg az ébenfától. Magja és levele mérges; az őz azonban eszi a levelét.
E rendbe sorolható: Atriplex (XXI. o. 5. r.), Rhamnus cathartica (V. o. 1. r.), Ribes (V. o. 1. r.), Salix pentandra (XXII. o. 2. r.).
Ternyő tiszafa.
