Mátyás örökösei
Mátyás örökösei
A király halála után több jelentkező is akadt a magyar trónra. Jagelló Ulászló cseh király és öccse, János Albert, a Habsburgok közül is ketten, III. Frigyes és fia, Miksa, és végül Mátyás házasságon kívüli kapcsolatából született fia, Korvin János. A fiatal herceg öröklését Mátyás már évek óta próbálta előkészíteni, de mivel az 1480-as évektől csak neki adományozott számottevő birtokokat, a bárók, kivéve a délvidékieket, a herceg ellen foglaltak állást.
Korvin öröklése ellen szólt az ország nemzetközi helyzete is. A magyar államiság a 14. század közepe óta a török veszély árnyékában attól függött, hogy sikerül-e az országot dinasztikus kapcsolat révén egységben tartani. Mivel Mátyás halálával az elfoglalt területek hamarosan elszakadtak Magyarországtól, csak olyan király jöhetett szóba, akinek erejét nem a tartományok visszafoglalása foglalja le, hanem inkább ő hoz területeket. Ezért esett ki a potenciális jelöltek közül János Albert is, mivel nem volt országa, csak reménye a lengyel trónra.
A kérdést végül az döntötte el, hogy Ulászlónak sikerült felbérelnie Mátyás zsoldosait, s időben megindult Prágából Magyarországra. (Mátyás katonáit Miksa és Korvin is szerette volna zsoldjába fogadni, de nem volt elég pénzük. Ulászlónak, Filipec János váradi püspök rábeszélésére, Beatrix küldött tizenkétezer forintot.) Megegyezett Korvinnal, sőt arra is ígéretet tett, hogy feleségül veszi Mátyás özvegyét, Beatrix királynét. 1490. július 15-én a rákosi országgyűlésen II. (Jagelló) Ulászlót (1490-1516) választották meg magyar királynak.
A magyar rendek döntésébe sem Miksa, sem János Albert nem nyugodott bele, hamarosan háborús hadszíntérré vált az ország. Mivel II. Ulászló volt az, aki elsőnek mozgósított, neki is fogyott el elsőnek a pénze. Adót nem vethetett ki, a kincstár viszont üresen állt. (Mátyás halála pénzügyileg a legrosszabbkor jött, hiszen éppen az új adót vetették ki, de a halálhírre abbamaradtak a befizetések.) Az új királyt a nehéz helyzetben megint csak Beatrix segítette ki. Igaz, előbb feleségül kellett vennie az özvegyet. A szertartást Bakócz Tamás végezte, aki valószínűleg szándékosan formai hibát ejtett a szertartás alatt. (II. Ulászló erre hivatkozva később felbontatta a házasságot.) A király azonnal tízezer forintot vett fel feleségétől, amit újabb ötezer követett.
A pénznek megvolt a helye, hiszen János Albert hadai nyáron már Pest alatt táboroztak, majd a két testvér személyes tárgyalása után visszavonultak ugyan, de ősszel már Kassát ostromolták. Miksa sem tétlenkedett, novemberben már elfoglalta Székesfehérvárt. A magyar királyon végül az segített, hogy mivel Miksa nem tudta tovább fizetni zsoldosait, visszavonult az országból. Meg kellett azzal elégednie, hogy visszaszerezte a Mátyás által elfoglalt osztrák várakat és városokat. A két uralkodó 1491-ben Pozsonyban békét kötött egymással. Hamarosan sor került a két Jagelló testvér újabb megegyezésére is. János Albert immár végleg lemondott trónigényéről. II. Ulászló megvédte koronáját.
Corvin János
