A tudomány
A tudomány
A magasabb műveltségi szint hatása az ország tudományos életében is jelentkezett. Míg az 1848 előtti Magyarországon az európai színvonalú tudományos felfedezések, tudományos munka megfelelő háttérintézmények hiányában nem kaphattak kellő nyilvánosságot, ezekben az évtizedekben fontos találmányok, tudományos újdonságok sora jelezte a magyar tudományosság magas szintjét. Elég itt Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernovszky Károly transzformátorára (1885), Bánki Donát vízporlasztásos, nagy kompressziójú motorjára (1898), Kandó Kálmán villanymozdonyára (1901) vagy Puskás Tivadar telefonközpontjára és telefonhírmondójára utalnunk (1881, 1893). A természettudományos kutatásban különösen Eötvös József fiának, Eötvös Lorándnak az elméleti munkássága, illetve az első nagy matematikai iskola, Kőnig Gyula, Kürschák József, Fejér Lipót és Riesz Frigyes neve érdemel említést. Nem feledkezhetünk meg az atomfizika olyan kiemelkedő egyéniségeiről sem, mint Szilárd Leó és Wigner Jenő.
A tudományos eredmények közvetítését nemcsak az iskolarendszer, hanem a szakfolyóiratok nagy száma is végezte. Az egy-egy tudományág egészét átfogó folyóiratok mellett megjelentek a speciális folyóiratok is, mint a történettudományban a Századok mellett a Hadtörténelmi Közlemények vagy a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, a forráspublikációkat közlő Történelmi Tár. Megmaradtak azonban a több tudományág eredményeit közlő folyóiratok is, mint például Gyulai Pál Budapesti Szemléje. A külföldi szakirodalom megismerését sorozatok segítették elő, mint a Magyar Tudományos Akadémia kiadójának könyvsorozata. A műveltség immáron nagy tömegek számára vált elérhetővé (Olcsó Könyvtár). A tudományos élet finanszírozását részben az állam, részben magánalapítványok vállalták magukra. A külföldi tudományos eredmények befogadása is felgyorsult, akár a modern ipari eljárásokra gondolunk, akár az újabb szellemi irányzatok behatolását vizsgáljuk.
Utcakép – a századfordulós Pozsony
A dinamikusan fejlődő vidéki nagyváros – Nagyvárad
