Feketeházy
Feketeházy
A külföldön is legismertebb magyar hídtervezőnk valószínűleg a vágselylyei Feketeházy János volt, aki egyetemi tanulmányait Bécsben és Zürichben folytatta, s már fiatal tervezőként megbízást kapott a wien-stadlaui Duna-híd és a Boszporusz-csatorna hídja megtervezésére. A kiegyezés utáni évtizedekben szinte valamennyi magyarországi vasúti fa-, kő- és vashidat ő tervezte mint a Vasútépítészeti Igazgatóság, később pedig a MÁV mérnöke.
Megvalósított tervei között volt a Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete, a mai Közgazdaságtudományi Egyetem (1870-74), és az Operaház (187585) tetőszerkezete. 1890-ben forgóhidat tervezett a fiumei vasút számára, s az általa tervezett mozdonyfordító berendezést is hamarosan számos országban kezdték alkalmazni.
Ó tervezte a déli összekötő vasúti hidat az 1870-es évek elején, a nagyváradi közúti Sebes-Körös-hidat 1880-ban, s a győri közúti Rába-hidat, majd 1883-ban a szegedi közúti Tisza-hidat, a szolnoki vasúti Tisza-hidat az 1880-as évek végén, azután a komáromi közúti Duna-hidat 1892-ben és a már említett Ferenc József hidat. Szegeden 23 pályázó közül nyerte el az első díjat, oly módon, hogy pályázatát nem ő, hanem az Eiffel-cég nyújtotta be, s annyira megbíztak az akkor már nemzetközi hírű mérnökben, hogy az általa készített terveket a franciák nem is ellenőrizték. A technikatörténeti szakirodalomban korábban az állt, hogy Eiffel tervezte e hidat, e megállapítás azonban téves, ők csak a kivitelezők voltak. A vasszerkezettervezés magyar úttörője 85 éves korában, 1927. október 31-én hunyt el.
A magyar hídépítésnek ugyanúgy nevet szerzett, mint Kherndl Antal, Kossalka János, s azok, akikről még az alábbiakban szólunk.
