Más csillagvizsgálók
Más csillagvizsgálók
A reformátusok Debrecenben, Maróthi György segítségével hoztak létre csillagászati megfigyelőhelyet 1740 táján, míg Sárospatakon 1755 után rendeztek be ilyet, segítvén azzal is a kollégiumi oktatást. A kolozsvári csillagvizsgáló tervét Jánossi Miklós dolgozta ki 1734 és 1739 között, de itt, a jezsuita akadémián csak 1753-ban kezdték meg a csillagda építését, az akkor ott tanító Hell Miksa tervei szerint (Hell korábban Lőcsén és Zsolnán tanított, és 1755-ben lett a bécsi egyetemi csillagvizsgáló vezetője). Kolozsvárott az első komolyabb megfigyelések 1771-ben kezdődtek el.
Híres volt az egri csillagda is, amely szintén Hell Miksa tervei alapján épült meg 1776-ban, első vezetője Madarassy János lett. Az alapító, Esterházy Károly kérte fel Hellt, hogy segítsen a tervezésben, s a neves, akkor már Bécsben élt csillagász ekkor ezt válaszolta: "Semmit sem óhajtok jobban, hogy ezzel hasznára legyek úgy hazámnak, mint Excellenciádnak." Gyulafehérvárott az a Batthyány Ignác püspök hozott létre egy hatalmas tudományos gyűjteményt, aki már 1790 táján egy kis magán-csillagvizsgálót építtetett Kolozsvárott, s az 1796-os alapítású tudományos intézményben ismét helyet kapott egy kis csillagda, s ennek első vezetője Hell tanítványa, Mártonffy Antal lett.
Mint látható, szinte valamennyi korai hazai csillagvizsgáló megalapításában fontos szerepet játszott a jezsuita Hell Miksa, aki 32 éven át élt Bécsben, s adta ki híres Ephemerideseit, azaz csillagászati évkönyveit. A dán király 1769-ben az akkori Vénusz-átvonulás megfigyelésére meghívta őt és Sajnovics Jánost, s Vardő szigetén 1769. június 3-án meg is figyelték a Vénusz Nap előtti átvonulását. E megfigyelésből számították ki a napparallaxis pontos értékét, vagyis a Nap-Föld távolságot. Ahogyan az a tudományban már megszokott, e mérésüket a kortársak, s különösen a párizsi Lalande megkérdőjelezte, de Hell méréseinek valódisága tisztázódott.
Ő dolgozta ki a máig is az egyik legfontosabb eljárásként jegyzett földrajzi szélesség meghatározási módszert. A norvég tengerpart több, hibásan térképezett pontját is ők korrigálták, s ennek az expedíciónak a során ismerte fel Sajnovics a lapp nyelv és a magyar nyelv rokoni elemeit. Hell történeti kérdésekkel is szívesen foglalkozott, ezt igazolja az a munkája is, amelyben Anonymus helységneveit igyekezett azonosítani. Nem volt könnyű dolga Hellnek, hiszen pl. az Eger melletti Szíhalom Anonymus Gestájában Zenuholmu megjelöléssel szerepel. E kutatásait térképen is ábrázolta, amely 1772-ben készült el, s azt 1801-ben ismét kinyomtatták. A 18. század egyik legnagyobb tudású csillagásza volt Hell Miksa, akinek – mint láttuk – nagyon nagy szerepe volt a honi csillagvizsgálók megtervezésében is.
