Középkori csillagvilág
Középkori csillagvilág
II. András király udvarában már működött egy asztrológus a 13. század elején, míg a század második feléből IV. Béla, V. István és IV. László udvarában élt csillagjósokról van tudomásunk. A valódi csillagászok viszont nem csak a királyi udvarokba, de az egyetemekre is eljutottak, így a 14. század végén Magyarországi Benedek már csillagászati előadásokat tartott a bécsi egyetemen, míg Zsigmond budai egyetemén Bisznarói Miklós adta elő az asztronómiát. Királyi udvaraink közül Mátyás udvarában fordult meg a legtöbb tudós csillagász, bár valószínű, hogy már V. László mellett is volt asztronómus, mégpedig Peuerbach személyében.
1466 táján a nagy műveltségű Vitéz János csillagdát akart alapítani Nagyváradon, s szerette volna, ha annak műszereit Peuerbach tervezi meg. Sajnos kevés adatunk van arról, hogy felépült-e végül is e csillagda, mely az első hazai csillagvizsgálónak lenne nevezhető. Csak annyi bizonyos, hogy Vitéz kérésére elkészültek Peuerbach ún. Váradi táblázatai (ebben Váradon megy át a kezdő délkör), s hogy a mű később, 1514-ben nyomtatásban is megjelent Bécsben. Vitéz környezetében élt a Krakkóból érkezett asztrológus, Sanoki Gergely (Hunyadi fiainak nevelője), s ugyanonnan érkezett a matematika- és csillagászprofesszor, Marcin Król z Zurawicy is.
Galeotto Marzio 1461-ben jött Magyarországra, Vitéz János unokaöccse, Janus Pannonius felkérésére. Mátyás udvarában élt 1486-ig, bár "A közönségesen ismeretlen dolgokról" c., 1471-ben megjelent művével némi baj támadt. Az inkvizíció velencei vezérei bebörtönözték őt, s csak az egyik Medici, valamint Mátyás király kérésére engedték szabadon. Galeotto az 1490-es könyvében csillagászattal is foglalkozott, s egyfajta heliosztatikus epiciklusos rendszeren elmélkedett, ami már más volt, mint a ptolemaioszi, de azért még nem jutott el vele a kopernikuszi sejtésekig. A Nap "a bolygók középpontjában lévén, kormányzója és uralkodója valamennyinek". Világos, hogy a Vénusz és a Merkúr – írja Galeotto – "a Nap leghívebb csatlósai olyképp, hogy hol előtte járnak, hol pedig utána". A planéták tehát "haladnak, visszakoznak, helyenként meg-megállnak: így keletkezik a táncuk". És ily misztikus megfogalmazásokból lett lassan tudománnyá a csillagászat.
Bolygóvilág
