Óbuda
Óbuda
Veszprém és Pécs után a harmadik hazai univerzitás Óbudán jött létre, Zsigmond uralkodása idején, amely a klerikus réteg műveltségének fejlesztését tűzte ki célul, s a tervek szerint az óbudai káptalannal együtt kívánt e feladatnak eleget tenni. Zsigmond követe útján kérte IX. Bonifác pápától az 1395-os év elején, adjon engedélyt az egyetemalapításhoz. Az alapítólevelet okt. 6-án bocsátotta ki a pápa. Az egyetem kancellárja Szántói Lukács óbudai prépost, titkos kancellár – egyben csanádi püspök – lett, aki 1397-ben a váradi püspökség élére került. A historikusok úgy vélik, hogy az első óbudai egyetem históriája 1403-nál, a Zsigmond elleni felkelés időpontjánál ér véget. E felkelés megszervezésében Szántói is részt vett.
Az univerzitás története azonban itt mégsem ért véget. 1410-ben elhunyt Ruprecht német-római király, s ezzel Zsigmond lett a császári korona várományosa; ugyanabban az évben pedig XXIII. János pápává választatott. Zsigmond a pápa üdvözlésére a temesi ispánt, Ozorai Pipót küldte el, de a magyar király politikai terveinek megvalósításához a piacenzai püspököt, Branda Castiglionét is megnyerte. A pápa aug. 1-jén két iratot is kiállított a magyar egyetemek ügyében. Az egyik a korábbi megerősítése volt, a másikkal pedig megbízta Castiglionét, hogy az egyetem számára egy, a jelenleginél alkalmasabb helyet is kijelöljön. Végül is Óbudán újjáéledt a négy karból álló intézmény, amely élvezte mindazokat a kiváltságokat, amelyekkel Párizs, Bologna, Oxford és Köln egyeteme is felruháztatott.
A csillagok állása 1467. június 5-én, a pozsonyi egyetem megnyitásának napján
Az első egyetemi kancellár a korábbi prágai professzor, Prágai Pál lett, majd őt e poszton – hét éven át – Bécs egyetemének hittudományi professzora, Gelderini Sluter Lambert követte. 1414. nov. 5-től ő és a budai olvasókanonok, Wrede János képviselte az óbudai egyetemet a híres konstanzi zsinaton. Wrede a zsinat idején, 1416-bon elhunyt, utóda Kőszegi Bálint lett. Sajnos Gelderini csak hétévnyi időtartamra vállalta az óbudai megbízatást, s 1419 őszén el is hagyta az országot, s ismét Bécsben lett rektor. Zsigmond egyetemén utóda, a gyenge képességű Szászi János, pécsi kanonok lett, aki már nem tudta megőrizni az egyetem nemzetközileg is elismert tekintélyét. Az intézmény – részben a megfelelő anyagi támogatás hiányában – csak 1418-lg működött.
Az óbudai egyetem megszűnésének okát Mályusz Elemér azzal magyarázza, hogy Zsigmond számára "a vallásos életnek a tanári pulpitusok körül lezajló része teljesen idegen maradt, részben azért is, mert megértéséhez hiányzott tanultsága". A megszűnés másik oka, hogy "Magyarországon nem volt olyan fiatal klerikusság, amely puszta létével magától értetődően kikényszerítette, nélkülözhetetlenné tette volna az egyetemi tevékenységet". Úgy tűnik hát, hogy nem Zsigmond tudományszeretete miatt alakult meg az óbudai egyetem, hanem hogy ezáltal az uralkodó a konstanzi zsinat segítségével napi politikai céljait elérhesse. A zsinat 1414 és 1418 között Zsigmond elnökletével ülésezett, s az egyetemet 3 teológiai, 2 jogi és 1 orvostanár képviselte, de a zsinat befejeztével sajnos az egyetemnek is befellegzett.
A 15. sz. elején alakult a ferencesek studium generaléja Esztergomban, ahova strasbourgi tanárok is érkeznek. Ez az iskola virágkorát – a hasonló jellegű budaival együtt – e század vége felé élte, s itt bölcseleti-teológiai oktatás folyt. Tehát ha egyetem nem is, főiskolai szintű intézmények az óbudai egyetem megszűnte és a pozsonyi létrejötte előtt is működtek.
