A debreceni és a váradi műhely
A debreceni és a váradi műhely
Megindul a munka a debreceni műhelyben is, ahol 1600-ig másfél száz kötetet adnak közre, s már 1562-ben elkészül az első magyar református hitvallás – Méliusz munkája -, majd kinyomtatják az első magyar nyelvű bibliamagyarázatot, s Kálvin katekizmusának első magyar fordítását, valamint az első magyar protestáns történelembölcseleti munkát, az utóbbit Károlyi Gáspár jóvoltából (ezeket már 1563-ban).
Ugyancsak 1563-as az első, magyar szerző által írt földmérési tankönyv, s ebben az évben adja ki Bécsben Tordai Zsigmond Galeottónak Mátyásról írt, s annak későbbi magyar fordítása után oly sokat idézett könyvét. A következő év terméke Zsámboki "Emblemata" ja.
Váradon 1565-ben épült nyomda, s ebben az évben jelent meg Kolozsvárott Bonfini történeti munkája latinul, Debrecenben pedig Werbőczy Hármaskönyve magyarul. E városban Huszár Gál távozása után a város támogatásával Török Mihály, majd Komlós András, később pedig az ő özvegye, s azután Csáktornyai János vezette a nyomdát. Rövid ideig itt dolgozott Raphael Hoffhalter is, aki 1565-ben Váradon folytatta mesterségét, két évre rá pedig a gyulafehérvári nyomtatványokon látjuk a nevét. (Fia, Rudolf nyomdát nyitott Nedelicen, majd Alsólindván, s 1576-ban a debreceni nyomtatóműhely vezetését vette át.)
Kolozsvárott az irodalomtörténészek által oly sokat emlegetett Heltai-féle "Száz fabula" készül el, s másutt is szaporodnak a kiadványok. Az 1567-es év alapműveként tartják számon Dávid Ferenc antitrinitárius írásait, s ettől az évtől kezdve nyomda működött Gyulafehérvárott is. Bécsben 1569-ben készült a nagy Janus Pannonius gyűjteményes kiadás a neves humanista, Zsámboki János jóvoltából, s jelenik meg Karádi Pál szatirikus drámája Balassa Menyhárt árultatásáról. Heltai Gáspár "Háló" című 1570-es fordítása nem más, mint a spanyol inkvizíciót leleplező munka, s ugyancsak Kolozsvárott készült el egy fontos anabaptista vitairat is.
