A népművészet "aranykora"
A népművészet "aranykora"
Úgy tűnik, hogy ugyanaz a modernizációs folyamat, amelyik aláásta a paraszti életformát, egy hozzávetőleg három generációig tartó időszakban mintegy nyolcvan-száz évre virágzó korszakot hozott a paraszti műveltség történetében. Nemcsak Magyarországon volt ez így. A svéd néprajzkutatók például "paraszti aranykorról" beszélnek. Ez az az időszak, amikor a fejlődésnek indult mezőgazdaság egyre növekvő jövedelmet adott legalábbis a birtokos parasztoknak, akik ezzel a jövedelemmel a hagyományos értékrend szerint egyre fényesebb ünnepségeket, lakodalmakat rendeztek, a paraszti ízlés szerint egyre szebben bútorozták be lakásukat, egyre drágább színes anyagokba öltöztették a lányokat, asszonyokat. Ez az "aranykor" azonban – vidékenként eltérő ütemezés szerint – csak korlátozott ideig tartott. A paraszti gazdaságok alulmaradtak a nemzetközi gazdasági versenyben, és a faluk társadalmi egysége is felbomlott – a népművészet színes megnyilvánulásai elhalványodtak, elmaradtak.
