Kracker-művek Magyarországon
Kracker-művek Magyarországon
A freskó népszerűsége folytán a korszakban Maulbertsch mellett még több külföldi festő is dolgozott az országban. A legjelentősebb közülük Johann Lucas Kracker, aki eleinte egy-egy megbízásra érkezett ide, majd Esterházy Károly egri püspök szolgálatában 15 évig szinte az udvari festők feladatkörét látta el. Nagyméretű mennyezetképeket festett a jászói apátsági templomban (1762-64) Keresztelő Szent János életének eseményeiről. Fő művét élete végén alkotta az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatról (1777-78). A 16. század közepén hosszú évekig ülésező zsinat a katolikus hit és erkölcstan számos kérdésével foglalkozott: határozatokat hozott, magyarázta a megtámadott tételeket – így a freskó megfestése idején az egyház hagyományait testesítette meg. Mivel a líceumot a püspök egyetemnek szánta, ahol teológiai kar is működött volna, e zsinat felidézésével a megbízó e fontos tanításra kívánta a növendékeket figyelmeztetni. A képen belül két rész különíthető el: elöl a párkány mentén a 150 résztvevő portrékat, életszerű ábrázolásokat felvonultató együttesét látjuk. Mögöttük és felettük pedig hatalmas, bonyolult, gótikus látszatarchitektúra tűnik fel, amely messzemenően hiteles illúziót kelt. A figurális részt a püspök ösztönzésére a történeti hűségnek megfelelően kellett Krackernek megfestenie. Jellemző a korszakra, hogy már nem allegóriákat, megszemélyesítéseket alkalmaz a művész, hogy bonyolult hitelveket bemutasson, hanem egy történeti hitelességgel megfestett jelenetet ábrázol az egyház életéből.
Patrona Hungariae. A győri bencés templom mellékoltára
Hubert Maurer: Szent István vértanú megkövezése. Plébániatemplom főoltára, Pápa
K. Gy.
