Korai kastélyaink
Korai kastélyaink
Valószínűleg a Magyarországon dolgozó olasz mesterek honosították meg az árkádos belső udvart a várépítészetben, s ez a viszonylag szabályos összformával, a sarokbástyákkal és a kaputoronnyal együtt 16-17. századi építészetünk alapvető eleme lett (Sárvár, Sopronkeresztúr, Egervár kastélyai). A nagybiccsei Thurzó-kastély (1571-1605) e típus felvidéki változata: a dunántúli egykorú emlékektől a kerek saroktornyok különböztetik meg. A nagyhatalmú, gazdag nádor birtokainak központjaként épített erősség igényes alkotás: sgraffitós ( = sötét alapon többszínű díszítés, amely az egymás fölé helyezett festékrétegek bekarcolásával hozza elő az egyes színeket) faldíszítése, a felületek plasztikus megmunkálása jelentős mesterek közreműködésére utal. A kastélyforma egyszerűsített változata is kialakult – főleg kisebb méretű építményeken: ezeken nincs belső udvar, az épület zárt, négyszögletes, sarkaihoz körbástyák csatlakoznak (Márkusfalva).
