A katicabogár és a futóbogarak
A katicabogár és a futóbogarak
Minden ősszel megfigyelhetjük, amint a katicabogarak a közelgő tél elől menekülve a lakásokba, kamrákba húzódnak. Tavasszal aztán előbújnak, és látva az odakint ragyogó napsugarakat, a belső üvegen mászkálnak szabadulást keresve. Számos fajuk közül a legnépszerűbb a hétpettyes katicabogár vagy hétpettyes böde (Coccinella septempunctata). Piros szárnyfedőit hét fekete pont díszíti, közülük 3-3 a két szárnyon, egy pedig azok tövi részén, mindkét szárnyra kiterjedően helyezkedik el. A katicabogarak tavaszi ébredésük után nem sokkal lerakják petéiket, méghozzá mindig levéltetűtelepek közelében. A kikelő fekete színű lárvák a tetveket tizedelik. Jó étvágyukra jellemző, hogy egyenként és naponta akár ötven darabot is elpusztítanak. Fejlődésük körülbelül három hétig tart, majd a lárvák bebábozódnak. A belőlük kikelő bogarak ugyancsak a levéltetveket fogyasztják. Számítások szerint a katicabogarak rövidke életük folyamán akár 2500 levéltetvet is elpusztítanak, ezért leghasznosabb bogaraink közé tartoznak.
A futóbogarak családja (Carabidae) fajokban rendkívül gazdag, különböző képviselőiket gyakran megfigyelhetjük. Legtöbb fajuk ragadozó életmódot folytat, többnyire alkonyatkor vagy éjszaka vadászik. Az Alföld homokos területein vagy a Tiszát kísérő galériaerdők és a folyó közti gyérfüvű homokos parton gyakori a zöld színű mezei futrinka (Cicindela campestris). Ide-oda szaladgál a napsütésben, de ha feléje közeledünk, gyorsan a levegőbe emelkedik, és csak távolabb ereszkedik le újra. A homokos talajokat kedveli a bronzszínűen csillogó, szárnyain furcsa alakú, sárgásfehér foltokat viselő öves homokfutrinka (Cicindela hybrida) is.
Az aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) egyike a legszebb bogaraknak. Alapszíne acélkék, szárnyfedői zöldes és bíboros fényben csillognak, nagysága 30 mm. A fürge rovar egész nap a fák és bokrok ágain szaladgál, és fáradhatatlanul kutat lepkék, hernyók, peték és bábok után. Egy-egy példány élete során ezer hernyót is elpusztíthat, köztük azokat a szőrös hernyókat is, amelyeket például a cinegék és a poszáták sem esznek meg. Az aranyos bábrablónak fontos szerepe van az erdei rovarkártevők elleni küzdelemben, mert azok túlszaporodása, az úgynevezett hernyójárás idején maga is elszaporodik, és alaposan kiveszi a részét a pusztításukban. A védett bogárfajok közé tartozik.
Nagyobb nála a kb. 40 mm hosszú bőrfutrinka (Carabus coriaceus), szárnyai tompa feketék és bőrszerűen ráncoltak. Elsősorban erdei állat, és főként éjszaka jár zsákmány után, de borús időben vagy gyenge esőben nappal is előbújik, hogy a nedvességre szintén megjelenő csupasz csigákra vadásszon.
