1945-től napjainkig
1945-től napjainkig
Az ostrom után a romokat még el sem takarították, máris egyre-másra nyíltak meg az új lokálok. Óriási éjszakai élet kezdődött Budapesten. Újra szabad volt játszani az amerikai slágereket, s nem maradtak el az új magyar slágerek sem.
Majláth Júlia és Hajdu Júlia nőies biginjeit ("Csak a szépre emlékezem", "Sétahajó") az egész ország táncolta, énekelte. Breitner János bús-mollos dalaival ("Veled is megtörténhet egyszer") szintén ide sorolható. Ezek a dalok Nyugaton valószínűleg nem lettek volna piacképesek. Felépült a vasfüggöny. Részben ezért nem tudott Fényes Szabolcs sem külföldi karriert befutni, annak ellenére, hogy Zarah Leander is énekelt Fényes-számot ("Ich war vielleicht noch nie verliebt"), s Mario Lanzával már folytak a tárgyalások Fényes dalainak előadásáról. A világhírű operaénekes hirtelen halálával szertefoszlott a leghosszabb hazai zeneszerzői pálya ("Maya" 1931, "Bozzi úr" 1976) nemzetközi betetőzésének reménye. Fényes Szabolcs minden műfajban "otthon volt" (filmzene, táncdalfesztivál, musical, operett), s csalhatatlanul ráérzett arra, hogyan kell slágert írni ("Egy esős vasárnap délután", "Összecsendül két pohár", "Mindenkinek van egy álma").
A szövegírók között Szenes Iván mondhat magáénak hasonlóan hosszú karriert ("Mások vittek rossz utakra engem", "Isten véled édes Piroskám"). Szenes szívesen dolgozott a feltörekvő új nemzedék képviselőivel is, így az utóbb említett dal zenéjét egy fogorvosból lett zenész, Dobos Attila szerezte. Meg kell még említenünk Payer Andrást ("Almát eszem"), valamint Bágya Andrást ("Nekünk találkozni kellett", "Csinibaba"), akinek slágertermése nem volt arányban hatalmas elméleti felkészültségével.
A beatbandák előretörésével sokáig csak Máté Péter tudta felvenni a versenyt ("Azért vannak a jó barátok", "Köszönet a boldog évekért"). Máté "Elmegyek" című dalát (S. Nagy István szövege) még Sylvie Vartan is műsorára tűzte. Sajnos a számolatlanul szívott rengeteg cigaretta és egyes ivós korszakok hamar megtámadták az énekes-zeneszerző szívét.
A Breitner-Fényes-Hajdu stb. vonulattal szemben volt egy, a nyugati stílus felé orientálódó szerzőgárda is.
Vécsey Ernő – aki 18 évesen Gerschwin "Kék rapszódiá"-ját játszotta a Zeneakadémián -, a Nyugatról beáramló zene hatására, azzal egyenrangú slágereket írt ("Én nem tagadom, de ezt nem bírom el", "A szívemet ma este összeszidtam"). A többiek: Tóth "Menyus" ("Emlékszel, nyár volt"), Szabó József ("Láttam én az Eiffel-tornyot" – itt Vécsey Ernő szövegíróként is megállta a helyét) és a dzsesszdobos Chappy – Orlay Jenő ("Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én" – ami egész Németországban sláger lett, "A haja szőke volt").
Azután már csak Presser Gábor tudott lépést tartani a rockegyüttesek slágertermésével ("Azt mondta az anyukám", "Amikor feljöttél"). Az ő és Koncz Zsuzsa állami kitüntetései igazolták, hogy a SLÁGER elnyerte a kulturális vezetés elismerését is.
A kor par excellence" szerzője kétségkívül Horváth Jenő volt. Nehezen lehetne hazánkban olyan embert találni, aki ne ismerné egyik-másik slágerét ("Mások vittek rossz utakra engem", "Gyere ülj kedves mellém", "Mellékutcán"). A beat előretörésével, a generációváltás után elvesztvén közönségét, utánament híveinek és a New York-i Tabánban ült le a zongora mellé. Hihetetlen munkatempója volt, infarktus végzett vele is. Hasonló veszély fenyegeti Payer, Máté és Dobos házi szövegíróját, a vasszorgalmú S. Nagy Istvánt; munkásságát rengeteg sláger fémjelzi, legtalálóbb szövege talán a "Pókháló van már az ablakon".
A matuzsálemi kor felé közeledő G. Dénes György költő volt a szövegírók között ("Ezt a nagy szerelmet"). Új szavakkal gazdagította a magyar nyelvet ("csinibaba", "csudijó"). Az ő szellemes szövegeinek köszönhetően a magyar ember szinte a génjeiben hordozza olyan amerikai slágerek melódiáit, melyeket mindenki a "mi" dalainknak tart ("Manci a kis pesti lány", "Van egy kislány, Anikó").
