Az óvodáskorúak nyelve

Teljes szövegű keresés

Az óvodáskorúak nyelve
Három- és ötéves kor között már megszűnőben vannak a hanghelyettesítések, a korábbi szótorzítások már ritkán, rendszerint csak az új szavak ejtésekor fordulnak elő: anya zsúrozott ’rúzsozott’, ez a hónagom ’hónaljam’. Az analógiás hibák azonban még előfordulnak. Az újonnan elsajátított formák ugyanis előidézik ezeket a tévesztéseket, továbbá olyanokat is, amelyek a jelentések keveredéséből adódnak: ez még szépebb ’ez még szebb’, hós lesz ’havas lesz’, övéjük ’övék’, ez a tiem sok játék, vetítni ’vetíteni’, mikor gonoszolja meg, tetőház ’toronyház’, társaságjáték ’társasjáték’, fújóka ’trombita’. A toldalékrendszer csaknem teljes, bár az egyes toldalékok használati gyakorisága nagyon különböző; egyike a leggyakoribbaknak a -ka, -ke kicsinyítő képző: anyucika, macika, csokika stb. Valamennyi szófaj megjelent, egyre biztosabb a névelők (a, az, egy) és a határozószók (tegnap, mindig, nagyon) használata. Gyakorivá válnak az összetett mondatok. Az időviszonyok felismerése és helyes grammatikai kifejezése azonban még négyévesek számára is igen nehéz. Egy-egy frissen elsajátított szó jellemzően felbukkan a megnyilatkozásokban, anélkül, hogy szerkezetileg valóban odatartozó volna, ilyenek a csak, a szerintem, a biztos, a persze szavak. Egyeztetési hibákat a 4-5 éves gyermek már ritkán vét, jellegzetes ugyanakkor a sok szó után jelentkező többes szám: Abba sok mesék vannak, Ahol mi jöttünk, ott sok alagutak voltak.
Az anyanyelv egyre nagyobb mértékű birtokbavételével párhuzamosan válnak mind gyakoribbá a nyelvhasználati, stilisztikai tévedések: Anya, mikor ballagunk át az óvodába?; Én már nem szeretem a meséket, én már kezdődök nagy lenni.; Jó ötletet talált.; Kedvesen nézel ki.; Be szeretném vallni az őszintét.; Köszönöm a vizet és köszönöm az idefáradást; Különböztesd össze magad avval a kicsivel ’nézd meg, milyen különbözőek vagytok.’
A hatodik életévhez közeledve mind az anyanyelvi beszédhang-rendszer, mind a szófaji kategóriák és használatuk, valamint a grammatikai és szintaktikai formák szerkezetek megszilárdultak a gyermek nyelvében. Az e korúak már több mondatból álló közlésekre is képesek, élményeiket szövegszerűen tudják megformálni, elmondani. Csökkennek a nyelvhasználati tapasztalatlanságból adódó tévedések. Hatéves korára a gyermek nehézség nélkül tagolja a mondatot szavakra, a szavakat szótagokra (re-pü-lő).
A beszédmegértési folyamat jó működése még nagymértékben függ a beszédtempótól. A gyorsan elhangzó közléseket a gyermekek nem vagy alig értik, s csak a logikájuk vagy a fantáziájuk segítségével és a kisgyermekkori kulcsszóstratégia újraalkalmazásával tudják kitalálni, inkább megsejteni az elhangzottak tartalmát. A hatéves gyermek anyanyelve olyan fejlődési szintre jutott, amely már lehetővé teszi számára az írott nyelv megismerését, vagyis az olvasás és írás megtanulását.
Ha a gyermek anyanyelv-elsajátításában bármikor zavar keletkezik – például elhúzódó a fejlődés; egyes hibák, tévesztések állandósulnak; a gyermek figyelmetlennek tűnik, nem jól érti a hozzá intézett közléseket – akkor haladéktalanul szakemberhez (elsősorban logopédushoz) kell fordulni. Ha a beszédprodukció és a beszédmegértés nem az életkornak megfelelő szintű, akkor nemcsak az írott nyelv elsajátítása fog zavart szenvedni, hanem az egész tanulási folyamat.
Az anyanyelv elsajátítása az egész életre kihat, az egész életet meghatározza. A felnőtt környezet, elsősorban a szülők, a nagyszülők, a család anyanyelvfejlesztő szerepe az első hat évben rendkívül fontos. A beszélő környezetnek azonban hatéves kor után is nagy a jelentősége: a nyelv és a beszéd további fejlődésében éppúgy, mint mindezeken keresztül a gyermek értelmének és érzelemvilágának alakításában.
Gyermeknyelvi szótorzítások
 
A gyermeknyelv-kutatás feltárta azokat a szabályszerűségeket, amelyek a kisgyermek szótorzításait jellemzik. A torz szóformák a következőképpen csoportosíthatók.
• hanghelyettesítés (azt a hangot, amelynek az ejtésére még nem képes, egy másikkal helyettesíti): téjé ’tévé’, més ’mész’, bocánat ’bocsánat’, dalás ’darázs’ stb.
• egy vagy több hang kihagyása: fóó ’forró’, mikásmikulás’, sapa ’sapka’ stb.
• egy vagy több hang betoldása: köpke ’köpeny’, kalampács ’kalapács’ stb.
• hangcsere: tonyo ’torony’, bodoz ’doboz’, tájos ’tojás’ stb.
• hasonulás (a szóban lévő hang vagy hangok a szó egy másik hangjához válnak hasonlóvá): amma ’alma’, kömme ’körme’, kék ’szék’, kuko ’cukor’, gegombolom ’begombolom’, memmosta ’megmosta’ stb.
• elhasonulás (a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes): piszta ’puszta’, söpörek ’söpörök’stb.
• rövidülés és nyúlás (az időtartamok bizonytalansága): poszió ’porszívó’, szapa ’szappan’; bótol ’motor’, jammi ’valami’ stb.
• szóvégi zöngételenedés (a szóvégi zöngés, tehát hangszalagműködéssel képzett mássalhangzót annak zöngétlen párjára cseréli): szabat ’szabad’, ejék ’elég’, Balás ’Balázs’ stb.
A gyermeknyelv-kutatás történeti érdekességei
 
Az emberiség történetéről szóló dokumentumok között több adatot találunk arra vonatkozóan, hogy a gyermeknyelv megfigyelésével igyekeztek megtudni, hogy melyik lehetett az emberiség „első nyelve”. A feljegyzések szerint volt egy fáraó, egy fejedelem és egy király is akinek a parancsára gyermekeket választottak el szüleiktől, és csak a táplálásukról gondoskodtak, de senki nem beszélhetett hozzájuk. Azt remélték, hogy ezek a gyermekek majd a világ első nyelvén fognak megszólalni. A leírások különböző eredményekről számolnak be, ezeknek a hitelessége azonban kétségbe vonható. Ma már tudjuk, hogy a kisgyermek beszédtanulásának alapvető feltétele a beszélő környezet, anélkül nem lesz képes a nyelv használatára. Ezt azoknak az ún. vad gyermekeknek a története is igazolja, akik különböző okoknál fogva évekig nem hallottak emberi beszédet, és ezért nem is tanulhattak meg beszélni. Jókai Mór a Névtelen vár című regényében megörökített egy ilyen „magyar” gyermeket; ő Hany Istók, a lápvilágban, állatok és növények között élő, emberi beszédre képtelen vad fiú.

A hallás és a beszédmegértés vizsgálati eszközei

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem