Többtagú mondatalkotás
Többtagú mondatalkotás
Két és három éves kor között mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben nagyok a változások. A távirati stílusú beszédet fokozatosan felváltják a többtagú közlések: Láttad azt a kis fészeket?, Ki rajzolta ezt a biciklit?, Pipi fog enni mindá; Lajzol neki celudzával cicát. Ezekben már sokkal inkább nyelvtani (grammatikai) formák, illetőleg a mondattani (szintaktikai) szerkezetek biztosítják az összetartozást, mint az egymásutániság. A gyermek által használt szavak száma megsokszorozódik (bár elég nagyok az egyéni különbségek). Fokozatosan valamennyi szófaji kategóriába tartozó szó megjelenik a gyermek ejtésében csakúgy, mint a megértési folyamatában. Legkésőbbi a névutó: alatt, fölé, mögül. Az elsajátított nyelvi elemeket igyekszik általánosítani és mindenütt alkalmazni (e jelenséget analógiának vagy túláltalánosításnak nevezik). Ezekből az analógiás alkalmazásokból adódnak a jellegzetes gyermeknyelvi szóalkotások, amelyek egyben a nyelv tudatos „újrateremtéséről” tanúskodnak: alszottam ’aludtam’, ett ’evett’, ajud ’alszik’, látottam ’láttam’, hót ’havat’, tükört ’tükröt’, piszokt ’piszkot’, motrot ’motort’, látom az elefánt ’elefántot’, malacval ’malaccal’, lábája ’lába’, főzik ’főz’, kapt ’kapott’, nyittam ’nyitottam’, otthon-e van ’otthon van-e’, kabáttyája ’kabátja’, megyünk a fujaszéba ’megyünk sétálni’, (ti. fúj a szél), képezek ’képet nézek’, könvezek ’könyvekkel játszom, olvasok’, azt nem engedj ’engedi’, szivarozik apuka meg olvasik stb.
A nyelvtani szerkezetek használatában még sok az olyan gyermeknyelvi jelenség, amely a felnőtt nyelv szabályai szerint hibás: bácsi nem kiszáll motorba ’a bácsi nem száll ki a motorból’. Gyakori az egyeztetési hiányosság: babák énekej ’babák énekelnek’, éhes voltak ’éhesek voltak’, a lányok hozott, akkor jobbat szedek mink ’szedünk mi’, néznek a fiút ’nézik’. A mondatszerű közlések nemegyszer több gondolatot is tartalmaznak egyetlen megnyilatkozásba sűrítve: Hójan a pejenkája és a kutának a guminaggága ’Hol van a pelenkája és a kutyának a guminadrágja?; anuka, szaladnak a hegyek, dobátam a kavicsokat a Dunába; nincs kezembe tój, evette ’nincs a kezemben a toll, mert elvette.’
A grammatikai szerkezetek közül a gyermek számára a legbonyolultabb a feltételes mód, ezt még a hároméves kora körül is gyakran jelen vagy múlt idejű igével helyettesíti: úgy eszem csokit ’úgy ennék csokit’. Először a jelen idejű, majd a múlt idejű feltételes szerkezet jelenik meg a gyermeknyelvben; a kezdetekben jellegzetesen kiemelődik a volna szó: Akkor így beszélek vóna ’akkor így beszélnék’; Vóna úgy játszottam veled, de nem voltál itthon; Egy gyufa köllene vóna meggyújtani.
Az első szó formálódása
A szófelismerési kulcsok felhasználásának változása az életkor növekedésével
